1. Bemutatkozás...

A nevem Daisy. 17 éves vagyok, és eléggé nagy szegénységben élek... A nővérem Chelsey, tavaly szeptemberben ellopta én és anyukám pénzét és elmenekült amerikába a pasijával Kris-szel. Anyukámmal nagyon nehéz élni ugyanis nem tud beszélni (néma) és egy 'bentlakó takarítónő'. Én mint 17 éves diák minden nap 6-kor kelek és megyek iskolába majd iskola után (kb. 14:00-kor) megyek dolgozni. Anyukám ebben az évben megkért hogy a nyári szünetben utazzak el nővéremhez, hogy megnézzem jól van-e...

-Igen! Hogyne! Majd egy év után megyek és futkosok utána miután "kirabolt" és itt hagyott minket a drogos, ittas barátjáért! -gondoltam magamban.

-Igen persze, Hmm...-mondtam anyának..

-Köszönöm!-(muttata anyukám)

Május vége most írjuk a dolgozatokat és naphosszat tanulok és dolgozok, majd este újra tanulok... Nem egy bájos élet de a lényeg hogy

 anyával vagyok.

-Pizsama, fogkefe, fogkrém, alsónemű, álomfogó...-motyogtam-Minden bent van.

A repülőm 9 am -kor indul szóval már (8:45) be vagyok jelentve.

-Ja, hogy ezért mondják hogy L.A.-ben gyorsan lebarnulsz.. -mondtam magamnak miközben elkeztem "levetkőzni"

Éppen a 'buszomat' vártam mikor egy másik magyar lány a V.I.P kocsijába elkezdte bepakoltatni a cuccait miközben telefonált;

-Igen, Tan nagyon lebarnult és nagyon magas lett! szörnyen helyes. Még jó hogy ő visz el a reptérről.

Elkeztem kuncogni, ugyanis a férfi aki a kocsiba pakolt egy alacsony, ősz hajú férfi volt. A lány lettete a telefont és hozzámszólt idegesen;

-Rajtam nevetsz? Mit nevetsz? -kérdezte elég flegmán.

A viselkedésétől meggijedtem ezért e-kép válaszoltam;

-Yo no hablo hungarian!

-gazdag lány

-én